2010. január 30., szombat

Háztáji II. - The Hellfreaks

Sorozatunk második felvonásában egy olyan együttesről lesz szó, amely erőteljesen és véresen csapja az emberiség arcába a psychobillyt. Ez a zenekar a Hellfreaks, kérdéseimre az együttes frontnémbere, Shakey Sue válaszolt.


Hol, mikor és hogyan ismerkedtetek meg a psychobillyvel?

A mi esetünkben talán az a szép, hogy a legtöbben a magyar psychobillynek köszönhetjük a műfaj iránti szenvedélyt.
Az egyik ilyen együttes a Gorilla, akiket például Yoda a Szigeten látott először 1999-ben vagy 2000-ben. Zsolt számára is meghatározóak voltak, állítólag amikor először hallgatott psychot, 2 dolog fogalmazódott meg benne: egyrészt hogy jó lenne egyszer megnézni azt a bizonyos Gorillát, másrészt pedig jó lenne egy együttesben bőgőzni. Talán akkor kiröhögte volna az illetőt, aki közli vele, hogy ez a két dolog meg is fog valósulni, méghozzá egyszerre :).
A másik meghatározó együttes pedig a Silver Shine, legalábbis az én esetemben. Évekig a punk majd a hardcore közegben tébláboltam és akarva akaratlanul a kezembe kerültek olyan bandák zenéi mint a Nekromantix, Mad Sin, Tiger Army , sőt Gorilla is, de őszintén bevallom, hogy akkor még egyáltalán nem kötött le.
Tulajdonképpen csak akkor keltette fel először érdeklődésemet, amikor először láttam a TSS -t élőben. Végül pedig azon kaptam magam hogy egy hardcore fesztiválon a TSS fellépését vártam a legjobban ( mert bizony ilyen helyeken is felléptek :) ). Úgyhogy kezdett gyanússá válni a dolog, hogy talán érdemes lenne utánanézni ennek az egésznek. Nagyon nem kellett törni magam, mert Yoda kb. azonnal megjelent mint kisördög a vállamon és elhalmozott rengeteg zenével, onnantól kezdve már nem volt visszaút.:)

Milyen megfontolásból kifolyólag alapítottátok a zenekart?

Minden a Psycho Ladyvel kezdődött, a Los Tiki Torpedoes egyik számával, ahol a dobverők helyett a mikrofont ragadtam meg. Tulajdonképpen ekkor döbbentem rá, hogy nagyon is lenne kedvem az énekléshez. Még amikor Ausztriában éltem, jártam énektanárhoz, de amikor hazaköltöztem, annyira magával ragadtak az új dolgok, annyira megváltozott minden, hogy úgymond teljesen elfelejtettem, hogy milyen örömöt is okozott ez nekem anno. De aztán jött ez a szám.
Yoda pedig majdhogy nem kirobbant a rengeteg ötlettől, nagyon sok olyan gitártémája volt, amiért ketten nagyon lelkesedtünk, de egyszerűen nem fért bele a LTT stílusvilágába. Kikívánkozott belőlünk az alkotás. Már csak a megfelelő tagokat kellett keresni hozzá és tádámm! Már meg is volt a Hellfreaks.


Honnan ered a neve?

Nos, ez egy elég hosszú menet volt.
A legnagyobb gondunk avval volt, hogy mindenképp egy szavas banda nevet akartunk és ez bizony eléggé megnehezítette a dolgunkat.:)
Emlékeszem, hogy a Fifty’s Drinx -be már ilyen óriási angol-magyar szótárral mentem dolgozni, Yoda pedig mint egy gép, szó szerint ömlöttek belőle az ötletek, de egyre rosszabb lett a helyzet.
Már lassan beletörődtünk hogy nem lesz nevünk, annyira nem tudtunk semmivel sem azonosulni. Végül pedig egy vizsgára tanultam, amikor megcsókolt a múzsa és Yoda szójátékaiból újragyurmázva kihorgásztam a nevünket.

Mely zenekarok voltak hatással a zenétekre?

The Black Rose Phantoms, The Howlers, Koffin Kats, 12 Step Rebels és a Banane Metalik, emiatt különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Bécsben megoszthattuk velük a színpadot.

Milyen fontos változások történtek a zenekar életében a megalakulás óta (tagcsere, zenét érintő változások stb.)?

A kezdő felálláshoz képest egy dobos oda-vissza cserén estünk át: Vilikét ( The Crooked, Voodoo Allen ) váltotta Szövi ( Linx ), majd újból Vilike! Illetve egy ideig 2 gitárral próbáltunk Jennifer ( Nothing) személyében. De végül 1 gitár mellett döntöttünk. Lehetséges, hogy Jennifer hamarosan feltűnik egy új psychobilly formációban! Zenei stílusunk ez idő alatt nem változott, tudtuk hogy mit akarunk.
A lányok pedig később kerültek képbe: egyszerűen elvarázsoltak minket :).
Egy koncerten láttam őket, és ahogy egymás mellett álltak olyan kisugárzásuk volt, hogy nő létemre nem tudtam levenni róluk a szememet, lehet valamiféle voodoo varázslattal befolyásoltak minket, de egyszerűen rögtön tudtuk, hogy ők kellenek ahhoz hogy teljes legyen a csapat!

Mely The Hellfreaks számok a kedvenceid, avagy melyek rendelkeznek mélyebb mondanivalóval?

Majdnem az összes számunk a klasszikus horror világába nyúlik vissza: horror,pokol,zombik,vámpírok,beteg dolgok töltik ki a szövegeinket. Van amelyik tényleg csak mese, illetve rémmese :), mint például a Mr. Dead Kiss.
Egy lányról szól, aki csak egy véletlennek köszönheti hogy nem egy nekrofil, azaz Mr. Dead Kiss karjaiban vesztette el életét.
De vannak számaink, amelyekbe mélyebb érzelmeket is beleágyaztunk : ilyen például a Living Dead Cat, amely a búcsúról vagy az If I die today ( az én személyes kedvencem ), amely az elkésett megbánásról szól.
Mégis ezek inkább a szöveg megírásának a megindítványozó érzései voltak és így tényleg csak nagyon burkoltan , a horrorral megfűszerezve lehet megtalálni bennük.
Mi a psychobillyt nem egy borongós, kesergő műfajnak tekintjük annak ellenére, hogy a "sötét" elemei miatt esetleg elsőnek annak tűnhet. Nekünk egyáltalán nem a melankóliáról szól a dolog!
Mi a zenénket nem arra szeretnénk felhasználni, hogy bánkódjunk az élet dolgain, hanem amennyire lehet gúnyt űzzünk ezekből. Sőt! Akár saját magunk által tapasztalt negatív élményekből is viccet csinálunk. Egy kis cinizmus sosem árt. ;)
Ezért nem egyenesen ezekről az érzelmekről írtunk, hanem a saját kis psycho-mesevilágukba burkolva adjuk elő. Nem lehúzni szeretnénk a közönséget, hanem szórakoztatni.

Mik a jövőbeli terveitek az együttessel?

Minél több koncert itthon, minél több koncert külföldön, album kiadása, minél több ember megismerése, minél több új barátság kötése, minél több közös élmény gyűjtése. Egyszerűen csak csinálni, amit szeretünk. :)

Bloody Hully, Shakey Sue, Spinny, Yoda Surfer.


Külföldön mennyire ismertek a magyar psychobilly zenekarok?

A Silver Shine –t egyből mindenki rávágja.

Emlékezetes koncertek és élmények?

Az összes külföldi buli óriási élmény volt számunkra!! Egyrészt a hihetetlen pozitív fogadtatás miatt, másrészt ez nekem tényleg az egyik nagy álmom volt, hogy eljussunk ideáig, főleg hogy az első külföldi bulink Bécsben volt, ahol 10 éves koromig éltem – ez különösen szívmelengető érzés volt .
Persze az olyan mókás dolgokat sem felejtem el, mint ami Zágrábban történt: koncert közben egy pasas tényleg övön aluli módon viselkedett és végül amikor számára jó ötletnek tűnt, hogy a színpadra hasalva a szoknyám alá nézzen, a biztonsági őrökkel egyetértve, úgy oldottuk meg a szituációt, hogy jelzés szinten rátapostam az arcára és úgy fejeztem be a Sick Soul utolsó refrénjét. :)

Roxie Rocks, Dorothy Doll.

2010. január 29., péntek

Godless Wicked Creeps - A jókedvű jégrémek


Ha Hamlet királyfi (történelmi fele) élne és szeretné a horrorisztikus dallamokat, valószínűleg ezek a muzsikusok alkotnák az udvari zenekara magját.
1993-ban léptek a psychobilly rögös és véresen humoros útjára. A dániai Aarhus városában Thomas Mejer énekes-gitáros (művésznevén Dax Dragster), Kim Kix nagybőgős és Martin Budde dobos részvételével pár hazai koncert után elkészítették hatszámos demójukat, majd elküldték rengeteg kiadónak, de végül a Crazy Love Records csapott le rájuk és egy válogatáson szerepeltek a Crazy Hormones című dalukkal 1994-ben. Ebben az évben első nagylemezük is kijött, a Victim Of Science, amely ráadásul a kiadó első CD formátumú albuma titulust is "kiérdemelte". Zenei szempontból tökéletes átmenet a régi vágású és modern hangzás között. Hamarosan európai turné következett, majd 1995-ben a Hellcoholic című hanghordozóval lepték meg a világ őrültebbik felét. Ez a korong is hű maradt az elődhöz, a banda pedig folytatta a nótázást Európa (szinte) minden szegletében. 1997-ben a Hystereo is napvilágot látott, amely már egészen az Újvilágig repítette őket, a Nyugati Parton 1998-ban egy egész hónapot töltöttek, de Thomas Mejer rövidesen kilépett a bandából. Ezután Kim és Martin két új taggal bővítette a zenekart, a Lez Boomerang dobosa és egyben Kim testvére, Lars lett az énekes, a Defectors orgonása, Nikolag pedig a gitáros.


Ha nem veszel jégkrémet, elkapnak a jégrémek!

Az új felállással pár európai koncert után újra az Egyesült Államokba látogattak és egy vancouveri koncert erejéig Kanadában is tiszteletüket tették. 2001-ben utolsó nagylemezük, a Smile is kiadóra talált a Lucky 7 Records személyében. 2002-ben a Barnyard Ballers amerikai psychobilly zenekarral turnéztak és a The Monsters of Rock 'n' Roll fesztivál után fel is oszlottak. A tagok más zenekarokban próbáltak szerencsét, Kim a Powersolo surf-punk és Siberian Mad Dogs "beteg" rockabilly együttesekben, Martin a garage punkban utazó Defectors-ban, amíg Thomas Mejer a Spenzer rock 'n' roll és a Bull'It cowpunk bandák után jelenleg a Johnny Nightmare psychobilly zenekarban énekel és bőgőzik.


Négy halálos fagylaltgombóc!

A Funky Bastard, Vamps, China Chick és a Flyin' Hotdogs című szerzemények egyértelműen a legjobb nótáik között vannak.

Godless Wicked Creeps - Vamps


Godless Wicked Creeps - China Chick

2010. január 13., szerda

Agyszülemény.

Régóta gondolkoztam már egy válogatáson, amely a magyar psychobilly (és a horrorral operáló rokon műfajokban érdekelt) zenekarok számomra legelborultabb nótáit tartalmazza. Most elméletben vázolom is, hogy mely' dalokat tenném fel egy ilyen hanghordozóra. Csináltam egy borítótervet is, de ezen még változtatnék, mert eléggé lóhalálában készült. Több részt is terveznék, mivel mindig vannak új rémek a temetőben.


1. Voodoo Allen - Jönnek a fuckyou hegyek
Obszcén és szókimondó magyar szöveg, kifogástalan oldschool psychobilly, ami a hangzást illeti. Egyedül a színpadi műsor egysíkú egy kicsit, de senki sem lehet tökéletes.

2. Gorilla - Hotel Fantom
A magyar nyelvű verzió rendesen megmozgatja a fantáziámat, a zenei aláfestés számomra annyira hatásos, hogy néha már honvágyam van az említett szállodát illetően. A bohóckodás itt is hiányzik, de a jó pap is holtáig tanul.

3. The Silver Shine - Blood Countness
Ők a modernebb hangzást részesítik előnyben és ez a szám legalább annyi brutalitást tartalmaz, mint az említett grófnő (ha hiszünk a krónikáknak és nem vesszük figyelembe, hogy a történészek többsége koncepciós per áldozatának tekinti Erzsébetet). Kriszta hangja pedig simán mocskos cselekedetekről való képzelgésre ingerli az elmémet.

4. The Hellfreaks - Sick Soul
Bár az ének néhol zavaróan vinnyogó, ez semmit sem von le az együttes színpadon nyújtott teljesítményéből, sőt a műsort illetően hazánkban egyedülálló produkcióval lépnek a porondra. Ez a szám pont olyan kellemesen kegyetlen, mint Zsuzsi (az énekes) külseje.

5. The Crooked - Bloody Mary
Az énekes-gitáros, Jan eredetileg a Burning Vampires számára írta ezt a dalt. A dallamosság és a nótából áradó rémisztő nyugalom, ami megfogott benne. A hangszerelés már csak ráadás.

6. Los Tiki Torpedoes - Soy Un Zombi
Szasza hangja nagyon hasonlít a kisfiúkat simogató alkoholista óvónénik mézes-mázos dallamaira és éppen ettől lesz ez a szám az átlagnál is tébolyultabb.

7. Ati Edge and The Shadowbirds - A Pussycat Stole My Wax
Dallamos, de mégis erőszakos szám a TSS-tagok másik zenekarától.

8. Yellow Spots - Az Érzés Örök
Sokan próbálták már őket besorolni, de nem igazán sikerült. Kiss Béla (a sorozatgyilkos) hétvégi jazz zenekara hasonló lenne abban biztos vagyok. Ebben a számban különösen érződik a költői zsenialitás.

9. The Horibillies - Date With The Butcher's Daughter
Szórakoztató szám. Egy vidám elmegyógyintézet benyomását kelti, így kihagyhatatlan darab.

10. Psychorror - Megnyugvás
Ez inkább már punkabilly, de a szám "prosztósága" egyszerűen mindent visz.

Hányni és hányni hagyni!


Január 15-én bált rendeznek,
a Delíriumban embert esznek.
A Devil Street 13 annak játszik,
ki pörgős-izzadós táncra vágyik.
Majd a Silver Shine zenél nekünk,
talpig véresen is wreckelhetünk.
A Vaporizers punkot permetez,
e muzsikára pogó is mehet.

2010. január 9., szombat

The Klingonz - Egy kerge égitest lakói



Betegeinket leginkább a "cirkusz a cirkuszban" jelzővel lehet leírni, mert a komolytalanság éllovasai vitathatatlanul ők.
1986-ban három ír, Mark "Titch" Nolan, Philip "Doyley" Doyle és Brian "Mocker" McDonald úgy döntött, hogy Londonban próbálnak gúnyt űzni az emberiségből. Eredetileg Doyley lett volna a nagybőgős, de végül a skót Tony "Strangy" Gilmore alkalmasabbnak bizonyult erre a pozícióra, így emberünk maradt a gitárnál. Mocker a dobok mögött ténykedett, Titch pedig a frontember szerepét vállalta magára. 1987-ben már felléptek a Klubfootban és hamarosan a Fury Records nevezetű kiadó is ajánlatot tett nekik, amelynek 1988-ban a Uurrrnchk: Psycho's From Beyond nagylemez lett az eredménye. 1990-ben a Blurb című albumuk is kiadásra került és ezután Strangy elhagyta az együttest. Helyét Darren "Eddie" Edwards vette át, be is indult a hullaszállító szekér rendesen, amelyet az európai turnén kívül a harmadik nagylemez, a Mong is bizonyít.

Színes egyéniségek a sáros cirkuszból!


Egyes vélemények szerint ők sodorták a psychobillyt a keményebb és brutálisabb hangzás felé, bár ezt az 1991-ben kiadott negyedik albumuk, a Flange megcáfolni igyekszik. A számokat hallgatva az ember érzi, hogy legalább annyira rock 'n' roll a Klingonz zenéje, mint punk. Az egyik oldalon saját számok vannak, a másikon pedig rockabilly és psychobilly slágerek feldolgozásai. A legények nem voltak restek és 1992-ben már az ötödik lemezzel jöttek ki Jobot néven. Ezen az albumon is vannak érdekes feldolgozások, a Rockabilly Stroll (Klingabilly Stroll), amelyben az eredeti előadó, Rockin' Johnny Austin is énekel, valamint a Nympho Slag, amely egy 60-as években íródott garage dal. 1994-ben az utolsó albumuk, a Böllöx is megjelent a Furynál, majd Doyley kilépett az együttesből.

A komolytalanság nem bűn, hanem életstílus!


Először Micket hívták a Phantom Rockers-ből a megüresedett posztra, de ezzel formációval nem rögzítettek új nótákat, majd nevet változtattak Looperra és egy kicsit a garage punk irányába tolták el a zenéjüket. Egy demót is felvettek The Mad Are Sane néven, de 1998-ban elváltak útjaik.
Strangy közben nem tétlenkedett, a Numbskulls-ban folytatta távozása után, amely zenéjében a metált és a psychobillyt ötvözte. 1991-ben kiadták Psychophobia elnevezésű albumukat, majd 1997-ben Life In Limbo néven a másodikat is. Eközben az első, teljesen női tagsággal rendelkező psychobilly zenekar, a Dypsomaniaxe mentora és segítője volt. Ezután a Mad Sinnel játszott együtt, majd Doyleyval megalapította a Celtic Bones-t. Strangy még temérdek zenekarban muzsikált, Doyleyval a Dead Kings-ben és 2002-től 2005-ig a Demented Are Go-ban keresztezték egymás útjait megint. Titch közben a Miniskirt Blues nevű garage punk együttesben képezte tovább hangját.

Bohócok rohama az artisták ellen.


2002-ben a Klingonz újra összeállt és saját kiadójuknál (Ring Sting Records) kiadták a Lost In Space kislemezt, majd 2003-ban a Crazy Love Records-nál az Up Uranus nagylemezt. 2007-ben jelent meg a Still' Stompin, amely rengeteg régi számot is tartalmaz. 2009-ben Doyley kilépett, mivel a többi bandájával kívánt foglalkozni.
Ilyen sok nagyszerű nótából nehéz választani, de az Oompa Loompa, Spiderman, Werewolf Boogie és a Sausage Tits mindenképpen ajánlott.

Klingonz - Werewolf Boogie


Klingonz - Spiderman


Klingonz - Oompa Loompa